Bejegyzések

FNA plusz ingyensör

  Legyen minden jobb (egy jegyzet az ígéretekről, az ingyen sörről, és arról, hogy mit jelent ez komolyan) Örök élet, ingyen sör, plusz húsz év. Ez a mondat sokáig poén volt. Aztán szlogen lett. Most kampány van, és egyre többen kérdeznek vissza: oké, de mit jelent ez valójában? Többen azt is kértétek, hogy írjam le, mi köze annak, amiről az alapjövedelem (FNA) kapcsán gondolkodom, az „ingyen sör” kampányígérethez. Pont az ingyen sörhöz van köze. Nem is kevés. Miért pont az ingyen sör? Az „örök élet” nyilvánvalóan lehetetlen. A „plusz húsz év” már politikai alku: mennyi az annyi, meddig tart, kinek jár. Az „ingyen sör” viszont kilóg a sorból. Nem azért, mert vicces. Hanem mert nem akar több lenni annál, ami . Az ingyen sör: nem pénz, nem jövőbeli ígéret, nem felhalmozható, nem kamatozik. Megkapod. Elfogy. Kész. Ez banálisnak hangzik, de pontosan ez az, amit a legtöbb politikai ígéret nem tud. Hol romlanak el a jó szándékú ígéretek? Amikor segít...
Megjegyzés küldése
További információk

Banki stresszteszt és stabilitás a domain-alapú alapjövedelemben / Banking Stress Tests and Stability in Domain-Based FNA/UBI

  Banki stresszteszt, fintech-szerepek és a domain-alapú FNA határai (Domain-alapú feltétel nélküli alapjövedelem – 3. rész) 🇭🇺 Magyar verzió Az előző két írásban a feltétel nélküli alapjövedelmet (FNA / UBI) először makrogazdasági stabilizátorként, majd domain-alapú, lokálisan visszacsatolt rendszerként vizsgáltam. A következő kérdés elkerülhetetlen: hogyan viselkedik mindez akkor, amikor banki stresszteszt-logikával nézzük meg? Ez nem ideológiai, hanem mechanikai kérdés. Mit jelent itt a „banki stresszteszt”? Ebben az összefüggésben nem konkrét tőkemegfelelési számokról van szó, hanem egy sokkal alapvetőbb megkülönböztetésről: mi az, ami kötelezettség , és mi az, ami feltételes . Stresszhelyzetben egy bank nem azt kérdezi, hogy mi lenne „igazságos”, hanem azt, hogy: mit kell akkor is kifizetni, és mi az, ami automatikusan visszahúzódik. Ez a különbség dönti el, hogy egy rendszer stabilizál vagy épp felerősíti a válságot. Miért problémás a klasszikus UBI...
Megjegyzés küldése
További információk

Beruházás, kudarc és stabilitás: az alapjövedelem doménekben / Investment, Failure, and Stability in Domain-Based UBI

  🇭🇺 Magyar verzió Az előző írásban a feltétel nélküli alapjövedelmet (FNA / UBI) még aggregált, makrogazdasági szinten vizsgáltam: mint bevételhez kötött, automatikus stabilizátort, amely nem válik jövőbeni hitelfedezetté. A gondolat azonban gyorsan továbbvezetett egy fontos kérdéshez: hol történik mindez valójában? Ez a pont hozza be a domain-alapú gondolkodást . Mi az a domain ebben az értelemben? Nem közigazgatási egység, nem politikai határ, hanem elszámolási kör . Egy domain ott van, ahol: gazdasági aktivitás történik, bevétel (pl. ÁFA) keletkezik, és értelmezhető a visszacsatolás. Ez lehet egy város, egy régió, egy intézményi kör vagy akár egy konkrét beruházási övezet. Egy példa: ipari park egy városban Egy város ipari parkot szeretne létrehozni. A klasszikus érvelés ismert: munkahelyek, növekedés, adóbevétel. A klasszikus kockázat is: a költség az elején jelentkezik, a haszon bizonytalan, kudarc esetén a veszteség „bent ragad”. Domain-alapú FNA-logi...
Megjegyzés küldése
További információk

Feltétel nélküli alapjövedelem mint gazdasági stabilizátor / Universal Basic Income as an Automatic Stabilizer

  🇭🇺 Magyar verzió  Cím: Feltétel nélküli alapjövedelem mint gazdasági stabilizátor Alcím: Banki és makrogazdasági megközelítés A feltétel nélküli alapjövedelemről (FNA / UBI) szóló viták többsége morális vagy politikai kérdésként kezeli a témát. Jó-e, igazságos-e, kinek járjon, mennyi legyen. Ezek fontos kérdések, de van egy ritkábban tárgyalt réteg: hogyan viselkedik egy ilyen rendszer a gazdaság mechanikájában . A modern kapitalizmus ciklikusan működik. Fellendülések és recessziók váltják egymást, és ezek a mozgások mindig az alsó jövedelmi és keresleti sávban csapódnak le a legerősebben. A kérdés ezért nem az, hogy „jó-e az alapjövedelem”, hanem az, hogy képes-e csillapítani ezeket a kilengéseket anélkül, hogy új instabilitást hozna létre . Kétkomponensű megközelítés A javasolt FNA-modell két, eltérő funkciójú részből áll. 1. Alaprész (fix, feltétel nélküli) Egy alacsony összegű, egyéni szinten járó komponens. Nem fogyasztásfüggő, nem ciklikus, és nem növekszik...
Megjegyzés küldése
További információk

Az UBI/FNA-ról, nyers beszélgetés chatgpt

 Jut eszembe az FNA/UBI. Manapság egyre gyakrabban merül fel ez a kérdés. Nekem az a bajom vele, hogy könnyen monetizálható, ha van egy tuti bevételed, akkor arra pl hitelt vehetsz fel, dől az egész össze. Most (tegnap) jutott eszembe, hogy sokkal jobb lenne, ha inkább negatív áfát vezetnének be az országok, és a basic income nem lenne így magas. Értem, mire gondolsz, és nem hülyeség az aggodalom – sőt, ez az FNA/UBI egyik legkevésbé romantikus, de legreálisabb kockázata . UBI problémád teljesen jogos: Ha van egy garantált, előre látható cash flow-d , akkor: a bank jövedelemként kezeli → hitelképesebb leszel az emberek egy része előre eladósodik egy gazdasági sokk (infláció, megszorítás, politikai váltás) → hirtelen megszűnő UBI + maradó hitelek = dominó Ez kb. ugyanaz a logika, mint a diákhiteleknél vagy a lakhatási támogatásoknál: a támogatás egy része nem az embernél landol , hanem felszívja a rendszer (bank, bérleti piac, árak). Amit mondasz a negatív áfáró...
Megjegyzés küldése
További információk