Feltétel nélküli alapjövedelem mint gazdasági stabilizátor / Universal Basic Income as an Automatic Stabilizer

 

🇭🇺 Magyar verzió 

Cím:
Feltétel nélküli alapjövedelem mint gazdasági stabilizátor

Alcím:
Banki és makrogazdasági megközelítés

A feltétel nélküli alapjövedelemről (FNA / UBI) szóló viták többsége morális vagy politikai kérdésként kezeli a témát. Jó-e, igazságos-e, kinek járjon, mennyi legyen. Ezek fontos kérdések, de van egy ritkábban tárgyalt réteg: hogyan viselkedik egy ilyen rendszer a gazdaság mechanikájában.

A modern kapitalizmus ciklikusan működik. Fellendülések és recessziók váltják egymást, és ezek a mozgások mindig az alsó jövedelmi és keresleti sávban csapódnak le a legerősebben. A kérdés ezért nem az, hogy „jó-e az alapjövedelem”, hanem az, hogy képes-e csillapítani ezeket a kilengéseket anélkül, hogy új instabilitást hozna létre.

Kétkomponensű megközelítés

A javasolt FNA-modell két, eltérő funkciójú részből áll.

1. Alaprész (fix, feltétel nélküli)
Egy alacsony összegű, egyéni szinten járó komponens. Nem fogyasztásfüggő, nem ciklikus, és nem növekszik gazdasági fellendülés idején sem. Funkciója nem a megélhetés biztosítása, hanem egy alsó stabilitási szint fenntartása recesszió idején. Makrogazdasági értelemben automatikus stabilizátorként működik.

2. Visszacsatolt rész (bevételarányos)
A kifizetések nagyobb része a gazdasági aktivitáshoz kötődik, jellemzően fogyasztási és ÁFA-bevételeken keresztül. Ez a komponens együtt mozog a gazdasággal: visszaeséskor csökken, fellendüléskor nő. Nem igényel diszkrecionális költségvetési döntést, és kizárja a strukturális túlfizetést.

Miért fontos ez a különbség?

A fix összegű UBI egyik rejtett problémája, hogy akkor is kifizet, amikor a gazdaság nem termel elegendő bevételt. Ez adósságot, inflációt vagy kényszerű megszorításokat eredményezhet.

Egy bevételhez kötött rendszerben viszont igaz az alapelv:
ahol nincs elég bevétel, ott nincs túlfizetés sem.

A stabilitást az alaprész adja, az arányosságot a visszacsatolt rész.

Banki és pénzügyi stabilitási szempontok

A modell banki szempontból lényeges tulajdonsága, hogy nem hoz létre stabil, előre jelezhető jövőbeni cash-flowt. Az alaprész szándékosan túl kicsi ahhoz, hogy hitelfedezetként értelmezhető legyen, a visszacsatolt rész pedig volatilis.

Ezért:

• nem válik hitelalappá,

• nem torzítja a lakáspiaci és fogyasztási hiteleket,

• nem indít el banki multiplikációs folyamatokat.

A bankrendszer szerepe technikai és információs: tranzakciófeldolgozás és aggregált visszacsatolás, nem pedig jövőbeni állami kifizetések diszkontálása.

Összegzés

Ez az FNA-modell nem a kapitalizmus helyett van, hanem a kapitalizmus hullámzásainak tompítására.
Nem többet ígér, mint amennyit a gazdaság elbír, és nem hagyja, hogy a rendszer saját ciklusai felerősítsék az instabilitást.

---

Ez az írás nem policy-javaslat, hanem egy lehetséges mechanikai modell leírása.
Szakmai visszajelzések és kritika kifejezetten érdekelnek.

---

🇬🇧 English version 

Title:
Universal Basic Income as an Automatic Stabilizer

Subtitle:
A banking and macroeconomic perspective

Universal Basic Income (UBI) is most often discussed in moral or political terms: fairness, incentives, eligibility. These questions matter, but they leave out a crucial dimension: how such a system behaves mechanically within a modern economy.

Capitalist economies are inherently cyclical. Expansions and recessions alternate, and the strongest effects always hit the lower end of income and demand first. The key question is therefore not whether UBI is “good” or “bad”, but whether it can dampen these cycles without creating new sources of instability.

A two-component design

The proposed UBI structure consists of two distinct elements.

1. Base component (fixed, unconditional)
A small, individual-level payment that is not linked to consumption and does not scale with economic growth. Its purpose is not to replace income, but to maintain a minimum stability floor during downturns. In macroeconomic terms, it functions as an automatic stabilizer.

2. Revenue-linked component
The larger share of payments is tied to economic activity, typically through consumption and VAT revenues. This component moves with the business cycle: it decreases during recessions and increases during expansions. It requires no discretionary fiscal intervention and prevents structural overpayment.

Why this matters

A fixed UBI creates an implicit commitment to pay regardless of current economic performance. In downturns, this can translate into debt accumulation, inflationary pressure, or forced austerity.

In a revenue-linked system, a simple rule applies:
where there is insufficient revenue, there is no overpayment.

Stability is provided by the base component; proportionality by the linked component.

Banking and financial stability implications

From a banking perspective, this model does not generate a stable, predictable future cash flow. The base component is intentionally too small to serve as collateral, while the revenue-linked component is inherently volatile.

As a result:

• UBI does not become a credit base,

• housing and consumer credit markets are not distorted,

• no credit-driven amplification effects emerge.

Banks remain part of the infrastructure — processing transactions and providing aggregated feedback — not pricing future government payment streams.

Conclusion

This model does not seek to replace capitalism, but to reduce the amplitude of its cycles at the lower end of the system.
It offers stability without over-commitment, and adaptation without fiscal overstretch.

---

This text is not a policy proposal, but a mechanical design sketch.
Professional feedback and critique are welcome.

---

A gondolatmenet részei:

1. Feltétel nélküli alapjövedelem mint stabilizátor – banki visszacsatolások

2. Beruházás, kudarc és stabilitás: az alapjövedelem doménekben

3. Banki stresszteszt és stabilitás a domain-alapú alapjövedelemben