FNA plusz ingyensör
Legyen minden jobb
(egy jegyzet az ígéretekről, az ingyen sörről, és arról, hogy mit jelent ez komolyan)
Örök élet, ingyen sör, plusz húsz év.
Ez a mondat sokáig poén volt.
Aztán szlogen lett.
Most kampány van, és egyre többen kérdeznek vissza:
oké, de mit jelent ez valójában?
Többen azt is kértétek, hogy írjam le,
mi köze annak, amiről az alapjövedelem (FNA) kapcsán gondolkodom,
az „ingyen sör” kampányígérethez.
Pont az ingyen sörhöz van köze. Nem is kevés.
Miért pont az ingyen sör?
Az „örök élet” nyilvánvalóan lehetetlen.
A „plusz húsz év” már politikai alku: mennyi az annyi, meddig tart, kinek jár.
Az „ingyen sör” viszont kilóg a sorból.
Nem azért, mert vicces.
Hanem mert nem akar több lenni annál, ami.
Az ingyen sör:
-
nem pénz,
-
nem jövőbeli ígéret,
-
nem felhalmozható,
-
nem kamatozik.
Megkapod. Elfogy. Kész.
Ez banálisnak hangzik,
de pontosan ez az, amit a legtöbb politikai ígéret nem tud.
Hol romlanak el a jó szándékú ígéretek?
Amikor segítségről beszélünk, szinte mindig pénzben gondolkodunk.
A pénzzel viszont van egy technikai sajátosság: a jövőbe mutat.
Ami rendszeres pénz:
-
jövedelemmé válik,
-
a jövedelmet a bankrendszer jövőbeli ígéretként kezeli,
-
az ígéretből hitel lesz,
-
a hitelből eladósodás, árnövekedés és torzulás.
Ez nem ideológia.
Nem jó- vagy rosszindulat kérdése.
Ez egyszerűen a rendszer működése.
Ezért van az, hogy sok „feltétel nélküli” megoldás
nagyon gyorsan feltételekké, elvárásokká és problémákká válik.
Mit csinál másképp az FNA, amiről én beszélek?
Az az FNA-logika, amit elképzelhetőnek tartok,
nem jövedelmet akar adni,
hanem csökkenteni akarja a jelen költségét.
Nem azt mondja, hogy „jár”.
Nem azt mondja, hogy „holnap is lesz”.
Hanem azt, hogy most kevesebbe kerül élni.
Ez technikailag azt jelenti, hogy:
-
a támogatás a fogyasztáson keresztül jelenik meg,
-
csak ott és akkor, amikor ténylegesen történik valami,
-
és nem hoz létre jövőbeli pénzígéretet.
Ha van fogyasztás, van visszatérítés.
Ha nincs, nincs.
Nincs túlfizetés.
Nincs tartozás a jövő felé.
És itt jön vissza az ingyen sör
Az ingyen sör ebben nem metafora,
hanem ellenpélda.
Megmutatja, hol van az a határ,
-
ahol még lehet adni,
-
de már nem lehet rá építeni,
-
ahol még segítség,
-
de még nem válik rendszer-szintű ígéretté.
Ezért gondolom azt, hogy
ha van értelmes, hosszabb távon is vállalható alapjövedelem-logika,
akkor az sokkal közelebb áll az „ingyen sörhöz”,
mint az „örök élethez”.
Nem azért, mert kicsi.
Hanem mert nem akar nőni.
Miért releváns ez most?
Azért, mert kampány van.
Ilyenkor minden ígéret felerősödik.
Az „ingyen sör” eddig azért működött jól,
mert nem kellett megvédeni.
Nem kellett kiszámolni.
Nem kellett komolyan venni.
Most viszont sokan komolyan kérdeznek vissza.
És erre szerintem érdemes komolyan válaszolni —
úgy, hogy közben nem veszítjük el azt,
ami miatt ez az egész eredetileg működött.
Ha valakit érdekel a részletesebb gondolatmenet
Ez az írás önmagában is értelmezhető.
Aki viszont szeretne mélyebbre menni,
külön szövegekben bontottam ki:
-
hogyan viselkedik egy garantált pénzáram banki szemmel,
-
hogyan lehet ezt térben és közösségek szerint tompítani,
-
és mi történik mindezzel stressz és válsághelyzetben.
(A kapcsolódó írások linkjei a poszt végén megtalálhatók.)
Zárás
Nem állítom, hogy ez a megoldás.
Nem állítom, hogy minden kérdésre válasz.
Csak azt, hogy az „ingyen sör” nem hülyeség,
hanem egy meglepően pontos intuíció arról,
hol csúsznak el a jó szándékú ígéretek.
És ha már kampány van,
talán nem baj, ha néha nem örök életet ígérünk —
csak olyasmit, ami tényleg meg tud történni.
Kapcsolódó írások – a részletesebb gondolatmenethez:
Mi történik egy garantált pénzárammal banki szemmel?
(hogyan válik a „biztonság” jövőbeli jövedelem-ígéretté és hitelalappá)
Hogyan lehet ezt térben és közösségek szerint tompítani?
(domének, beruházás, kudarc – nem mindenhol ugyanaz történik)
Mi történik mindezzel stressz és válsághelyzetben?
(banki logika, fintech-szerepek és a rendszer határai)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése