Beruházás, kudarc és stabilitás: az alapjövedelem doménekben / Investment, Failure, and Stability in Domain-Based UBI

 

🇭🇺 Magyar verzió

Az előző írásban a feltétel nélküli alapjövedelmet (FNA / UBI) még aggregált, makrogazdasági szinten vizsgáltam: mint bevételhez kötött, automatikus stabilizátort, amely nem válik jövőbeni hitelfedezetté. A gondolat azonban gyorsan továbbvezetett egy fontos kérdéshez:

hol történik mindez valójában?

Ez a pont hozza be a domain-alapú gondolkodást.

Mi az a domain ebben az értelemben?

Nem közigazgatási egység, nem politikai határ, hanem elszámolási kör.
Egy domain ott van, ahol:

  • gazdasági aktivitás történik,

  • bevétel (pl. ÁFA) keletkezik,

  • és értelmezhető a visszacsatolás.

Ez lehet egy város, egy régió, egy intézményi kör vagy akár egy konkrét beruházási övezet.

Egy példa: ipari park egy városban

Egy város ipari parkot szeretne létrehozni. A klasszikus érvelés ismert: munkahelyek, növekedés, adóbevétel. A klasszikus kockázat is: a költség az elején jelentkezik, a haszon bizonytalan, kudarc esetén a veszteség „bent ragad”.

Domain-alapú FNA-logikában mi változik?

Az ipari park egy új al-domain a városi domainen belül.

Ha a beruházás működik:

  • nő a foglalkoztatás,

  • nő a helyi fogyasztás,

  • nő a helyi ÁFA-bevétel,

  • és automatikusan nő a visszacsatolt FNA-rész a város lakói számára.

Ez nem ígéret, hanem utólagos elszámolás.
A haszon nem csak a dolgozóknál jelenik meg, hanem kollektív módon, a domainen belül.

Mi történik, ha az ipari park nem jön be?

Ez a modell valódi tesztje.

Ha a beruházás:

  • nem termel elég gazdasági aktivitást,

  • nem növeli érdemben a fogyasztást,

akkor:

  • a visszacsatolt FNA-rész nem nő,

  • nincs túlfizetés,

  • nincs automatikus kompenzáció,

  • az FNA alaprész változatlan marad.

A kudarc lokális marad.
A kockázat ott marad, ahol keletkezett: a beruházónál és a finanszírozónál, nem válik rendszerszintű problémává.

Ez lehetővé teszi azt, ami ritka:
egy beruházást kudarc esetén ténylegesen le lehet zárni.

Mikor kell mégis központi beavatkozás?

A domain-alapú FNA nem zárja ki a központi szerepvállalást, csak nem teszi automatikussá.

Központi beavatkozás indokolt lehet:

  • rendszerszintű sokk esetén,

  • több domain egyidejű érintettségekor,

  • kritikus infrastruktúra sérülésekor.

A lényeg: ezek kivételek, nem alapállapotok.

Mi van, ha az ipari park országhatáron is átnyúlik?

A modern gazdaságban ez gyakori:

  • a finanszírozás egyik országból jön,

  • a termelés másikban történik,

  • a dolgozók egy harmadikban élnek.

A domain-alapú FNA alapelve itt egyszerű:

A visszacsatolás ott történik, ahol a fogyasztás megtörténik.

Ahol a dolgozó él és költ:

  • ott keletkezik az ÁFA,

  • ott nő (vagy nem nő) a visszacsatolt FNA.

Nem ott, ahol a tulajdonos vagy a finanszírozó van.

A bank szerepe ebben a modellben

A bank nem „megmentő”, hanem elszámolási infrastruktúra.

  • külön kezeli a domain-poolokat,

  • elvégzi a clearinget és settlementet,

  • kezeli a határon átnyúló elszámolást.

Ez számára nem új szerep, hanem a meglévő tudás alkalmazása egy másik célra.
A kudarc nem válik banki vagy fiskális fertőzéssé.

Összegzés

A domain-alapú FNA nem azt ígéri, hogy minden beruházás sikeres lesz.
Azt ígéri, hogy a kudarc nem válik automatikusan rendszerszintű válsággá.

Ez kevesebb, mint egy nagy ígéret —
de pontosan ettől működőképes.

Ez az írás nem policy-javaslat, hanem egy gondolkodási modell leírása.
Szakmai visszajelzések és kritika kifejezetten érdekelnek.

🇬🇧 English version

Universal Basic Income in Domains

Investment, failure, and cross-border dynamics

In the previous post, Universal Basic Income (UBI) was discussed at an aggregate macroeconomic level: as a revenue-linked automatic stabilizer that avoids becoming a guaranteed future cash flow. This immediately raises a follow-up question:

where does this mechanism actually operate?

This is where domain-based thinking enters.

What is a domain?

A domain is not a political or administrative unit, but an accounting and feedback boundary.
It exists where economic activity occurs, revenue is generated, and feedback can be meaningfully observed.

Example: an industrial park in a city

A city decides to develop an industrial park. Traditionally, the benefits are promised upfront, while costs are immediate and risks often become systemic.

In a domain-based UBI model, the industrial park forms a sub-domain within the city.

If it succeeds:

  • employment increases,

  • local consumption rises,

  • VAT revenue grows,

  • and the revenue-linked UBI component increases automatically for residents of the domain.

This is ex post feedback, not an ex ante promise.

What if the project fails?

If the investment does not generate sufficient economic activity:

  • the revenue-linked component does not increase,

  • there is no overpayment,

  • the base UBI component remains unchanged.

Failure remains local and containable.
Risk stays with investors and lenders, not with the entire system.

This makes controlled failure possible.

When is central intervention justified?

Central intervention is not excluded, but it is not automatic.

It is reserved for:

  • systemic shocks,

  • multi-domain disruptions,

  • critical infrastructure failures.

This preserves fiscal discipline and risk hygiene.

What about cross-border industrial parks?

In reality, financing, production, and consumption often span countries.

The core principle remains:

Feedback occurs where consumption takes place.

VAT is generated where people live and spend, and that is where UBI feedback applies — not where ownership or financing is located.

The role of banks

Banks act as accounting and settlement infrastructure:

  • managing domain-specific pools,

  • handling cross-border clearing,

  • applying existing risk frameworks.

This leverages existing banking expertise without turning UBI into a credit instrument.

Conclusion

Domain-based UBI does not promise universal success.
It promises that failure does not automatically become systemic.

That modest promise is precisely its strength.

This text is not a policy proposal, but a conceptual model.
Professional feedback and critique are welcome.

A gondolatmenet részei:

1. Feltétel nélküli alapjövedelem mint stabilizátor – banki visszacsatolások

2. Beruházás, kudarc és stabilitás: az alapjövedelem doménekben

3. Banki stresszteszt és stabilitás a domain-alapú alapjövedelemben

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Feltétel nélküli alapjövedelem mint gazdasági stabilizátor / Universal Basic Income as an Automatic Stabilizer

  🇭🇺 Magyar verzió  Cím: Feltétel nélküli alapjövedelem mint gazdasági stabilizátor Alcím: Banki és makrogazdasági megközelítés A feltétel nélküli alapjövedelemről (FNA / UBI) szóló viták többsége morális vagy politikai kérdésként kezeli a témát. Jó-e, igazságos-e, kinek járjon, mennyi legyen. Ezek fontos kérdések, de van egy ritkábban tárgyalt réteg: hogyan viselkedik egy ilyen rendszer a gazdaság mechanikájában . A modern kapitalizmus ciklikusan működik. Fellendülések és recessziók váltják egymást, és ezek a mozgások mindig az alsó jövedelmi és keresleti sávban csapódnak le a legerősebben. A kérdés ezért nem az, hogy „jó-e az alapjövedelem”, hanem az, hogy képes-e csillapítani ezeket a kilengéseket anélkül, hogy új instabilitást hozna létre . Kétkomponensű megközelítés A javasolt FNA-modell két, eltérő funkciójú részből áll. 1. Alaprész (fix, feltétel nélküli) Egy alacsony összegű, egyéni szinten járó komponens. Nem fogyasztásfüggő, nem ciklikus, és nem növekszik...
További információk

Az adó definíciója

Jut eszembe :D. Ha valaki véletlenül nem ismerné. Egyszer egy Napóleonról szóló film végén láttam ezt, és beleégett az agyamba. Jó, nem egyszer láttam, mert egy sorozat volt és direkt figyeltem ezt egy idő után..... Egy köztársaság alapja az adó, melynek definíciója: Szabad emberek, közös céljaik megvalósítására, lemondanak a jövedelmük egy bizonyos részéről Ezt kár boncolgatni tovább, de azért én megteszem :). Ezer sebből vérzik ez a köztársaságnak nevezett honunkban sajnos. Egyes - külföldi - vélekedések szerint - amit Szilárd Leóék még erősítettek is, ugye :D - még az emberek definíciónak se felelünk meg :). Annyira örülnék neki hogyha nem csak nevezhetnénk magunkat köztársaságnak....
További információk

Jobbkéz szabály, brexit.

Update: nincs jobbkézszabály Angliában. Emiatt vesztettem egy egész üveg kólát. Nota bene attól még ha lenne, itt lenne logikus. Szegeden tanultam meg vezetni, ami azért érdekes, mivel ott akkoriban csak két utca nem volt kitáblázva, az egyik a tanulópályával szembeni lakótelep belső utcája volt, a másik meg valahol a belvárosban, gyaníthatóan csak a vizsgázók kedvéért. Ebből kifolyólag nekem a jobbkéz szabály annyit jelentett, hogy többször gyakoroltuk ezt a két utcát. Itt erőteljesen jobbra kell nézni, még akkor is, ha közel s távol senki nem volt található. Amikor az egyik barátomnak - akinek épp szünetelt a jogosítványa bizonyos okok miatt - el kellett mennie gázért a cseretelepre, kapóra jöttem épp, akkor én vezetek. Szegény Bandi a fejét fogta, mert hiába mondta, menjek lassan. Lassan mentem én, de a kereszteződéseken úgy mentem át, mint a szélvész.  Te nem tudod, mi az a jobbkéz szabály? Hogyne tudnám, de nem jött senki sem. - feleltem. Persze később a pesti forgatagban érte...
További információk