Egyrészt nagyon jó napom volt, az unokahúgomnak ma volt a ballagása, remekül sikerült és én nagyon örültem annak hogy boldog volt, hogy ott van a kedvenc nagybácsija. (Nem rongál ezen a tényen hogy csak én vagyok nagybácsi, az öröm tudom hogy szívből jött, és tényleg boldoggá tett.) Remélem elkíséri az életben a Zen meg a motorkerékpár ápolás művészete c. könyv, amit kapott tőlem. Ami át is vezet egyből a rossz oldalra, hiszen csak egy példány volt a boltban belőle, amit jelnek vettem, még ha nem is hiszek a jelekben.
Hozzáteszem, ha valaki elolvassa azt az írást, és csak annyival bővül a világa hogy összefut a mú kifejezéssel és nem lesz neki természetes a dolgok igen/nem (0/1) felosztása, már előrébb van az életben. Ahogy az igazi programozó remekműben áll:
3. Az igazi programozó szereti az aritmetikai IF-eket - érdekesebb tőlük a program.A nap végén kiderült hogy holnap ünnep, a boltok zárva, meg kellett célozzak egy nagy boltot mert vennem kellett desztillált vizet, az meg este nincs csak arra. Hatalmas tömeg, úgy látszik hogy mások is jó későn döbbentek rá, hogy se holnap, se vasárnap nem lesz nyitva semmi, és ravaszul azt hitték hogy kikerülik a szombati csúcsot.
A boltot átrendezték, nehezen találtam meg a mindennapi konzervemet - ezen elviccelődtünk az ebédnél, nehezen hiszik hogy még élvezem a konzervevést, pedig ez tény, nem nagyon volt eddig rá alkalmam, csak kirándulásokhoz, magyarul ritka ünnepi alkalmakhoz kötődött nálam -, meg egyébként se volt könnyű bóklászni a hatalmas tömegben, miközben kétpercenként figyelmeztettek mindenkit hogy egy óra múlva zárnak.
Több sem kellett nekem, egyből eszembe jutott a régi prágai utazásunk, és így el is jutottunk oda amiről beszélni akarok.
Majdnem, mert még elmentem a dohányboltba - na ez egy másik sztori, rengetegszer leszoktam már a cigiről, mint Mark Twain -, és beszédbe elegyedtem az eladó hölggyel. Illetve elegyedtünk volna, aminek örültem, mert ritka amikor valaki végig akarja hallgatni valamelyik agymenésemet, és ehhez ragaszkodik is, csak menjen el a többi vevő. Nem mentek el, egyre többen jöttek, 20 perc után feladta, úgyhogy itt írom le neki amit mondani akartam. (No persze a linket neki se árultam el, nem hinném hogy idetalálna, de ez már nem az én bajom, lássuk be.)
Azzal keltettem fel a figyelmüket - egy másik vásárló is meg akarta hallgatni a mondandómat, de hamarabb feladta -, hogy megemlítettem hogy azért van egyre rosszabb kormányunk, mert mindig arra gyúrúnk hogy ami épp van, miért rossz, ez pedig magával hozza az egyre vacakabb teljesítményt.
Kedvenc példám az, hogy ha valaki azt mondja, adok neked egy sonkát, vagy azt hogy megakadályozom hogy az a gaz elvegyen tőled egy sonkát, a számodra úgy fest, előrébb vagy egy sonkával, de a második esetben elég mondani, az elsőben meg adni/nyújtani is kell valamit.
Ennyit az úr megjegyzéséről, hogy csak a marketing számít. Persze, számít, csak nem visz előre.
Prágával kapcsolatban is hasonló vegyes érzéseim voltak annó. Egyrészről feledhetetlen, örömteli, jó élmény, másrészről szörnyű dolog amikor az ember meglátja hogy ahonnan jött, mekkora mocsár.
Ma már szerencsére nem jellemző, de ha valaki visszaemlékszik, egy időben az autópályáknál a táblákat nehezen lehetett elolvasni, csíkokban egyszerűen nem verte vissza a fényszóró fényét, amit az istennek sem tudtam megérteni.
Egészen addig, ameddig az országhatárt elhagyva nem autóztunk sötétben. Mit ad az ég, a hasonló táblák fölött lámpák voltak. Sajna nekem meg eszem van - boldogok a lelki szegények -, azonnal kapcsoltam hogy otthon miért vannak a csíkok. Az a fránya tábla úgy van prizmázva, hogy a lámpa fényét odavetítse az útra. Ergó, az én fényszóróm fényét elküldi az égbe.
Azok a fránya csehek úgy vették meg a táblát, lámpástól - lehet el tudták olvasni a leírást -, a magyar versenyzőtársuk - nem, nem a mostani kormány alatt, nem kell örülni - pedig megvette a drágábbat, de a lámpára már nem futotta. Meg nyilván olyan beszerzőre se futotta nálunk, akinek van egy csepp esze.
Megérkeztünk a szállodába. Azt talán mondanom se kell, hogy az ajtók kártyával nyíltak, a lift is azzal üzemelt, a recepción sem kellett rosszul éreznünk magunkat, valamint zárt parkoló is volt a szálloda mögött. Apróságok ezek, de egy számítástechnikust szíven tudnak ütni.
Ma már egyre több helyen lehet itthon is látni a piros színű zebrákat, ami remek találmány, nyilván ott láttam ilyet először. A következő csapás a metrón ért. Nézze meg az ember, ezek az elvetemült csehek meg tudták csinálni hogy időre érvényesek a jegyek. Ha 30 perceset veszel, akkor 30 percig, ha 2 órásat, akkor 2 óráig. Mindegy mire szállsz át. Megjegyzem, ma utaztam villamoson, teljesen hagyományos lukasztó volt rajta. Olyan apróságok hogy ugyanolyan automata wc-k vannak kirakva, mint amit 92-ben Londonban láttam, említésre se méltó.
Amikor a várból lenéztem a városra és láttam hogy a tetők egységesek, egyre komorabb lettem. A többiek már kacagtak rajtam, mikor egyre újabb dolgot fedeztem fel. De ezek képesek megegyezni abban, hogy minden háztető egységesen nézzen ki, és meg is csinálják, nézzétek.
Nem sorolok fel mindent, nem is biztos hogy emlékszek mindenre, pl. a parkra nyíló metrómegálló, rengeteg villamos, ledes jelzőlámpák, stb., stb.
Utolsó nap elmentünk bevásárolni a helyi Tesco-ba. Haha, mondtam vala, itt nem érhet meglepetés, hiszen ez egy nemzetközi bolt, egységes mindenhol.
Az volt a legnagyobb pofon.
Ami nálunk úgy néz ki, hogy gondola, gondola, gondola (persze állandó akadályokkal megtűzdelve, mert árufeltöltés címén mindig parkol valami a gondolák között is), ott úgy festett hogy: gondola, gondolat, gondola. Ha valaki nem járt még arra, akkor képzelje el hogy minden második pultsort kivesznek. Rájöttem hogy mi a bánatért érezzük magunkat rosszul ezekben a bevásárlóközpontokban. A jó magyar "okoskodás". Elfér oda még egy sor. Ki a francot érdekel, hogy rosszul érzed magad tőle?
Nem állítom azt, hogy a világ egyébként normális volna.
De azt igen, hogy miattunk van az, hogy egyre rosszabb kormányunk van/lesz.
Nem tudunk közösséget alkotni, kicsinyesen átverjük egymást és saját magunkat.
És ebből nem lehet kijönni marketinggel.
Minden népnek olyan kormánya van, amilyet megérdemel.
Jó lenne, ha jobbá válnánk mihamarabb, mert már túl sokan szavaztak a lábukkal, és ha valaki Prágánál messzebb merészkedik, sokkal komolyabb kultúrsokk éri, és nem lesz kedve visszajönni a mocsárba.
Lehet hogy későn szólok, lehet hogy tudtam volna én is tenni ez ellen többet.
Lehet :D.
Na máris egy picit jobban érzem magam, tudtam hogyha kiüvöltöm ezt magamból, akkor legalább egy picit múlik az egyébként borús hangulatom ;-).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése